Dr. Pozsárkó István vízilabdázó
Pécs város vízilabda sportjának meghatározó egyénisége volt. Abban az időben játszott, amikor öt vízilabda egyesület is működött Pécsett, amikor sok százak vízilabdáztak, és még többen nézték a játékot, és minden úszó, pólós is volt egyben. Egy időben a város aljegyzője, majd játékos pályafutása befejezése után, a PMSC utánpótlás csapatainak, és felnőtt együttesének is edzője volt. A vízilabda meccseken bérelt helye van, és ma is magasan lobog a sportág iránti szenvedélye. A vízilabda iránti szereteténél, csak a sportág jövőjéért érzett aggódása nagyobb! Minden napja az uszodában kezdődik, a kötelező penzum leúszásával.
Mikor kezdődött kapcsolatod a sporttal, a vízilabdával?
Az uszodával a kapcsolatom 1953-ban kezdődött, akkor lettem a Pécsi Kinizsi Úszó szakosztályának igazolt versenyzője. Akkoriban természetes volt az, hogy aki úszott, az vízilabdázott is. Pécsett nagy vízilabda élet volt, mást ne mondjak, egy időben öt /5!/ úszóegyesület, és vízilabda csapat működött. Volt csapata a Pécsi Kinizsinek, a PVSK-nak, a Pécsi Dózsának, de Spartacus, és később Ércbányász néven is működött egyesület. Ifjúsági bajnokságot játszottunk, jellemzően a nyitott Balokány - ligeti uszodában. De voltak vidéki bázisok is, Dombóváron, Baján, Tolnán. Egyszóval pezsgett a sportág.
Voltak megfelelő szakemberek, edzők, játékvezetők, akik működtették ezt a rendszert?
Nagyon jól működött a Pécsi Úszószövetség, mindenhova jutott játékvezető, a csapatoknál a felnőtt csapat edzője csinált mindent, ő vitte a gyermek együtteseket, foglakozott az utánpótlással is. Tiszteletet érdemeltek ezért!
Uszodánk névadója, Abai N. O. is edző volt?
Igen, ő volt a Pécsi Dózsa edzője, előtte vízilabdázott is, de ne feledjük a 36-os berlini olimpián 4X200-as váltóban bronzérmet szerzett, de eredményesen tevékenykedett vízilabda edzőként is, imádta ezt a játékot.
Milyen volt akkor a magyar vízilabda bajnokság szerkezete?
Voltak területi selejtezők, onnét lehetett az OB II.- be jutni, ha ott jól szerepelt a csapat, felkerülhetett a legmagasabb osztályba. Elsősorban Budapest központú volt, de voltak nagy vidéki bázisok, Eger, Szolnok, Pécs, Szeged, ahol nagy vízilabda élet folyt. No, és a világverő válogatott: 1952-ben, és 1956-ban olimpiát nyertünk, majd egy római ezüst után, Tokióban ismét a csúcsra értünk! Nagy nevek, Gyarmati. Kárpáthy, id. Szívós, Dömötör jellemezték azt a korszakot. Különböző huncutságok is előfordultak, hogy csak egyet említsek, egyszer játszottunk Baján egy meccset, ahol nagy küzdelemben nyertünk, a játékvezetőket motorcsónakkal kellett kimenekíteni a szabadtéri Súgóvica folyóról, a felbőszült hazai szurkolók elől!
Kik voltak az akkori játékostársak?
Gyöngyösi László, Gyöngyösi János, Tóth Ferenc, hogy csak néhány nevet említsek.
Amikor befejezted a játékot, miként változott meg az életed?
A 70-es évek elején még játszottam, majd munkahelyi elfoglaltságaim miatt, harminc felett befejeztem az aktív játékot, úgy éreztem át kell adnom helyem a fiataloknak. Voltam edző a gyermek- és felnőtt csapatoknál, de az OB II-ben, Gyöngyösi János után én vettem át az együttest. Célunk az volt, hogy közelítsünk az élvonalhoz, hogy minél előbb felkerüljünk magasabb osztályba, mint tudjuk ez a 2000-es évek közepén immár a PVSK színeiben sikerült is. Eddig a szakosztály elnöke is voltam.
Jársz ki meccsekre?
Természetesen, ma is minden meccsen ott vagyok! Bár ez a mai vízilabda már kissé úszóversennyé degradálódott. Kemény ütközések, nagy harcok vannak, ami nagyon jó fizikai adottságokat igényel. Emiatt talán elvész a technika, a finoman kidolgozott akciók. A pénz is dominál, jönnek a külföldi profik, akik nem mindig jobbak a magyaroknál. Régen a vízilabda intellektuális sport volt, doktorok szerepeltek a válogatottban. Dr. Csapó, Dr. Szívós, Dr. Sárosi, hogy csak néhányat említsek. Ma már egyre kevesebb az egyetemista a csapatoknál, és sokat keresnek ugyan játékosként, de a civil életben nehezebb az elhelyezkedés. Most pedig nagyon nehéz a pécsi vízilabda helyzete. De remélem, mielőbb kilábalunk a bajból, és sok örömünk lesz még a sportágban.
Te mit változtatnál a szabályokon, hogy eladhatóbb, élvezhetőbb legyen a játék?
Talán, ha kisebb lenne, a pálya kevesebbet kellene úszni, látványosabb lehetne ez a játék is. Talán, akkor több néző is lesz, mert most nagyon kevesen vagyunk a meccseken. Úgy tudom erre történtek kísérletek, majd meglátjuk…
A játékvezetés mennyire tényező a mai játékban?
Nagyon sokszor befolyásolja a végeredményt egy-egy ítélet. Túlságosan nagy hatalom összpontosul a játékvezetők kezében. Ebbe a jelenlegi szabályok is belejátszanak, mert ebben a játékban sok a szubjektív v megítélési lehetőség, bizonyos dolgokra csak következtetni lehet, azért, mert a küzdelem nagy része a víz alatt folyik. Ezért sokszor fújnak tévesen a bírók, esetenként kompenzálnak, és akkor a belterjességről még nem is beszéltem. Van egy budapesti játékvezetői csapat, akik mindent kézben tartanak, minden meccsen jelen vannak, sokszor még a kezdési időket is hozzájuk igazítják.
Nyilas László