Minden kezdet nehéz, de az olimpia még gyönyörű is
Az 1896. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén, az I. nyári olimpiai játékok, egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1896. április 06 és 15. között rendeztek meg a görögországi Athénban. Ez volt az első Modern Nyári Olimpia, amióta Theodósius római császár, a pogányság elleni harc jegyében 393-ban betiltotta az ókori olimpiai játékokat
1894-ben egy Pierre de Coubertin által szervezett, és Párizsban megtartott közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. A görögöknek sajnos, nagyon kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként Budapest a Millenieum alkalmából). Egy sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek köszönhetően sikeresen megrendezhették az olimpiai játékokat Görögországban.
A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye lett. A korszak jelentős atlétái hiányának ellenére a játékok sikeresek voltak a görög közönség előtt. Az első bajnokságot még ezüst éremmel jutalmazták, a 27 éves amerikai James B. Connolly nyerte meg hármasugrásban. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpiridon Loisz győzelme volt a marathon futásban. A játékok legsikeresebb versenyzője a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schumann volt, birkózásban és tornában bajnokságot nyert, súlyemelésben pedig harmadik lett.
A játékok után Coubertint és a NOB-ot felkérték prominens személyek, többek között I. György király, hogy az összes további olimpiát Athénban tartsák. Ennek ellenére, mivel az 1900-as olimpiát már Párizsnak ítélték oda, az 1906-os időközi olimpiát leszámítva egészen 2004-ig, a játékok nem tértek vissza Görögországba...
Nyilas László