Történetek az Olimpiákról
Magyar Olimpiai Aranyérmesek
1.Hajós Alfréd
Időpont: 1896
Helyszín: Athén
Sportág: Úszás
Versenyszám: 100 m gyors
Idő: 1:22,2
Eredeti neve Guttmann Arnold volt, édesanyja, öt testvérével együtt, egyedül nevelte fel. Gyerekként nem igazából szerette a tornaórákat, vékonydongájú, nyeszlett gyerek volt. Ráadásul rendkívül félénk, még a rúdra sem tudott felmászni, a felétől visszacsúszott. Tanára nagyon csípős megjegyzésekkel illette, ezért titokban edzett, és egy idő után úgy megerősödött, hogy osztályelsőként mászott fel a rúdra. Ő maga írta önéletrajzában:”Itt kezdődött sportolói pályafutásom.”
Négy évesen már tudott úszni, de a sportággal behatóbban csak 13 éves korában kezdett foglalkozni, egy tragikus esemény kapcsán, ugyanis édesapja a Dunába fulladt! Az athéni olimpiára úgy került ki, hogy tizenévesként, felnőtteket győzött le. Persze nem volt véletlen a kiváló forma, hiszen Hajós minden nap 100 hosszt úszott le a Rudas fürdőben. Minden reggel nyitás előtt lement edzeni a 17 m-es medencébe. Az olimpián úgy ugrott vízbe, hogy a magyar csapatnak még nem volt aranyérme, és a Pireuszi öböl 12 fokos vizéből, 16 versenytársa közül elsőként, úgy jött ki, hogy megszerezte Magyarország történetének első olimpiai aranyérmét. Még aznap 1200 m-en újra elindult, de ez már egy másik történet.